♔ Teljes név : Mirabelle Rachel Tonks
♔ Kor : 21
♔ Születési hely, idő : 1993. 06. 13. Izrael, Jeruzsálem
♔ Nemzetiség : izraeli-amerikai
♔ Rang : Ló kiképző
♔ Évfolyam : -
♔ Szülők : Esther Chaim-Tonks és Peter J. Tonks
♔ Társ : -
♔ Csoport : dolgozók

Rule the world ♔ Apám a nagykövetségen dolgozott, míg anyám katona volt. Ennek köszönhető, és annak, hogy házasságuk és születésem után a világ legkülönbözőbb pontjain nevelkedtem, hogy elég árnyalttá vált a világlátásom. Apám szülei Texasban gazdálkodtak, rengeteg időt töltöttem náluk, amikor Apának veszélyesebb országokban volt kiküldetése, és Anya is mindig vele tartott. Így alakult ki bennem a vágy, hogy állatokkal foglalkozzak, mert Nagyapa megtanított a természet szeretetére, hogy hogyan kell az állatokkal bánni, és mindig is tehetségesnek tartott. Apa persze diplomatát akart belőlem nevelni, a legkülönbözőbb magántanárokat fogadta fel, de engem sokkal jobban érdekelt a sport, a kiképzés, az a fajta tudomány, amit Nagyapa tapasztalata jelentett számomra. A béke érdekében persze erőmhőz mérten igyekeztem elérni mindent, amit Apa kitűzött elém célként, csak hogy szabadidőmben a hobbimnak élhessek. Anya szüleivel csak nagyon sokára találkoztam először, kitagadták, amikor hozzáment apámhoz, de amikor a szüleim meghaltak egy robbantásban Afrikában, felkerestek Texasban és biztosították róla a nagyszüleimet, hogy támogatni fognak mindenben engem is, és őket is, amennyire csak tehetik. Viszonylag sok pénzt örököltem, és rájöttem, miért erősködött apám, hogy tanuljak. Nagyapa is megöregedett már addigra, így segítettem neki a farmon, pénzügyi ismeretekre tettem szert, és elkezdtem versenyezni is. Korosztályos bajnok lettem három egymást követő évben, de aztán vége lett a gondtalan álmodozásoknak. A nagymamám megbetegedett, és anyám szüleihez költöztek Izraelbe, a Vörös-tenger partjára, Eilatra. Eladtam a texasi farmot, az állatokat, és munkát kerestem. Semmilyen papírom nem volt róla, hogy kicsit is értenék a lovakhoz, így lovásznak szegődtem egy elit istállóba, ahol aztán felfigyelt rám egy telivér tulajdonos, akinek a lánya ide járt, a Mapleburgh Akadémiára, és beprotezsált lóápolónak és kiképzőnek. Alig egy éve vagyok itt, a lány már nem jár ide, a lovát is elvitte, aki miatt ide kellett jönnöm, de a vezetőség meg van elégedve a munkámmal, és szeretek itt dolgozni. Magamnak való vagyok, nem keresem a bajt, a lovak soha nem törték még össze a szívem, minden szeretetemmel feléjük fordulok. Végtelen türelemmel foglalkozom velük, és ha valakinek van rá igénye a diákok közül, edzést is tartok. Azt csinálom, amit szeretek, és még jól is fizetnek, hát nincs okom panaszra.