Megosztás
 

 Takeda & Mira ~ The first time

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet






Mira Tonks






Mira Tonks



♔ Ország : Izrael
♔ Törvények száma : 8
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeSzomb. Feb. 21, 2015 2:47 am

Egy hosszú nap végén a legjobb, amit tehetek, ha kisétálok a partra. A sós tengeri levegő, a mindig kellemesen lágy szellő kitisztítja a fejem és felfrissít, akármilyen fáradt is vagyok. Korán kezdtem a napot, mint mindig, és miután az utolsó lóra is rácsuktam a boksz ajtaját, felveszem a kabátom. Kimelegedtem kicsit és nem szeretnék megfázni, akár csak egy napra is kiesni a munkából. Hasztalannak érezném az elfecsérelt perceket, bőven elég a vasárnapi félgőzzel végzett munka, olyankor csak délelőtt dolgozom, egyébként meg szabadidőmben is a lovak körül téblábolok, ott érzem magam otthon.
Bár szép az idő, azért még csak február van, és itt Kanadában az még koránt sem strandolós hónap. A stég közelében telepedek le, szeretem nézni, ahogy a lágy hullámok megtörnek az algával borított oszlopokon, ahogy a víz körülnyaldossa és megtáncoltatja a bársonyos zöld vízinövényeket. Válogatok kicsit a kavicsok között, keresem azt a kettőt, amik ma a legjobban tetszenek. Már egész kis gyűjteményem van, az ablakpárkányon tartom őket egy befőttes üvegben. Az egyetlen díszei a kis lakrészemnek a fényképeken kívül. Ha egyszer eljutok a nagyszüleimhez, haza, Izraelbe, akkor legyen mit a szüleim sírjára tennem.
Ujjaim között egy szinte tökéletesre csiszolódott, lapos követ forgatok. Kacsázásra ideális, és bár tetszik, biztos vagyok benne, hogy senki nem fog megsértődni, ha ezt nem viszem magammal, hanem megpattintom inkábba víztükrön. Felállok, és a vízhez sétálok, a hullámok épphogy a csizmám orra előtt húzódnak vissza. Utolsót fordítok a kavicson, és nagyot lendítek, a csípőm is belefordul, ahogy végül kiengedem az ujjaim közül. Hármat ugrik, aztán elmerül. Halvány mosoly játszik az ajkaimon, régi emlékek másznak elő az agyam egy eldugott, pókhálós sarkából. Felmelegítenek, hogy aztán a késő téli tengeri szél lehűtsön és megborzongjak.
Vissza az elejére Go down






Takeda Tsunetatsu






Takeda Tsunetatsu


társ

♔ Ország : Japán
♔ Törvények száma : 11
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeVas. Márc. 01, 2015 4:06 pm

Mira & Takeda


[You must be registered and logged in to see this image.]

A tanításnak már régen végen és mivel még hét eleje van, már semmi különösebb buli, vagy csak sörözős lazulás sincs kilátásban. Hideakinak egy nehéz dolgozat van kilátásban holnapra, így azt mondta, ma inkább rápihenne, nem tart igényt a társaságomra. Míg tanul, mivel egyébként sem tudnék kussban mellette ülni a szobában, úgy döntök, inkább sétálok egyet. Nincs is jobb, mint járni egyet a parton. Ráérős, lassú léptekkel tartok a stég felé. Sajnos Mashiro is visszahúzódott a szobájába tanulás ürügyén, így őt sem tudom boldogítani. Azon ritka esték egyike ez, mikor egyedül maradok a gondolataimmal. Nem annyira szeretem, mert még a végén túlságosan komolyan dolgok is eszembe jutnak, mint például a jövőm egy előre a szüleim által lezsírozott házasságban egy igazi házisárkánnyal és egyebek, amikkel az akadémia nyújtotta szórakozások közepette nemigen szeretek foglalkozni.
A szél elég erősen fúj, így kicsit szorosabbra húzom magamon a kabátomat. Hűvös van azért még így február végén itt Kanadában. Nem is csoda, hogy senkivel nem találkozom, míg a kedvenc stégemhez érek. Minden épeszű ember visszahúzódott már ilyenkorra az épületbe. Ahogy azonban a stég felé sétálok, a szürkületben egy alakot pillantok meg a parton állni. A hosszú haját meg-meglebbenti a szél. Nem ismerem fel, főleg így háttal, na meg már nincs is egészen világos, csak annyit látok biztosan, hogy nő, ezt a haja és az alakja is jól mutatja, ami még így szürkületben is elég formásnak tűnik, főleg deréktájon. Férfi vagyok, na, az én ereimben is csak vér folyik, nincs abban semmi meglepő, hogy felmérem, mi tárul a szemem elé. Halkan közelítem meg, pár méterre tőle megállok és figyelem, ahogy eldob egy követ, ami egész szépen kacsázik a víz felszínén.
- Egész szép dobás. Kevesen tudják, hogy kell ezt rendesen csinálni, gratulálok – szólalok meg fennhangon. Remélem, nem ijesztem meg vele túlságosan.
Vissza az elejére Go down






Mira Tonks






Mira Tonks



♔ Ország : Izrael
♔ Törvények száma : 8
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeKedd Márc. 03, 2015 12:29 am

Lejárt a munkaidőm, már egy ideje, de én szeretek túlórázni, mert a munkám egy és ugyanaz a hobbimmal, és nem érzem megterhelőnek. Azért csak elfáradok, és jól esik kicsit a gondolataimba mélyedni. A part a kedvenc helyem ilyenkor, szép a naplemente, szeretek válogatni a kövek között és általában nem merészkednek erre a diákok sem, legalábbis télen nem, inkább behúzódnak valami meleg helyre zajongani. Ez az a hely, ahol nem a munkán jár az eszem, ahol gondolatban haza repülök a családom megmaradt tagjaihoz és ahol egy kicsit kikapcsolhatok.
A kabátom zsebében már ott lapul a két kavics, amit ma kiválasztottam, a harmadik pedig a tenyerembe simulva várja, hogy útjára indítsam a víz felett. Arcomat a szél felé fordítom, hajamba játékosan belekap és hideg, sós permettel szórja meg a bőröm. A lapos követ a számhoz emelem, belélegzem a sós víz, és a tengeri föveny illatát, ajkamhoz szorítom a hideg, sima kavicsot, és eldobom. Figyelem az útját, ahogy pattan, vízgyűrűket hagyva maga után, amiket azonnal kisimítanak a lágy hullámok.
Kezd sötétedni, egyre hűvösebb a szél, és bár nem viharos, azért csontig hatol, a kabátom alá bújik, és a lovas csizmám is kezdi megadni magát, a lábujjaim lassan már recsegnek, ahogy időről időre megmozgatom őket, hogy el ne fagyjanak. Na, jó, ez túlzás, nem fognak megfagyni és letörni, de már azért kezdenek zsibbadni. Valószínűleg nagyon mélyre merülhettem magamban, mert nem hallottam lépteket mögülem, ezért kicsit megugrok, amikor egy hang rángat vissza a valóságba. Megfordulok, a fülem mögé tűröm a hajam, amit a szél az arcomba igazít, mintha csak valami részeg stylist lenne… Egy fiatal ázsiai srác áll tőlem pár méterre, a gyenge fényben nem látom jól a vonásait. Fél évet éltem Hongkongban, de annyi idő sem volt elég, hogy megtanuljam megkülönböztetni a különböző népcsoportokat. Annyi maradt meg, hogy a japánoknak finomabbak a vonásaik, és kicsivel magasabbak is, de persze mindig vannak kivételek, amik nehezítik a dolgokat.
- Köszönöm. – mondom nemes egyszerűséggel, mégiscsak megdicsértek. Felé indulok, hogy jobban megnézhessem magamnak. Diáknak tűnik, de nem hiszem, hogy láttam volna már a lovardában. Persze simán tévedhetek is.
- Mirabelle. – nyújtom a kezem felé, amikor már csak pár lépésre vagyok. Nem vagyok egy nagy társasági lény, de azzal azért tisztában vagyok, hogy illik bemutatkozni.
Vissza az elejére Go down






Takeda Tsunetatsu






Takeda Tsunetatsu


társ

♔ Ország : Japán
♔ Törvények száma : 11
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeVas. Márc. 15, 2015 1:02 am

Mira & Takeda


[You must be registered and logged in to see this image.]

Egy ideig csak figyelem az ismeretlen lányt, ahogy ott áll a parton és elhajítja azt a kavicsot, ami szépen kacsázik a víz felszínén. De nem én lennék, ha túl sokáig csöndben tudnék maradni. Felharsanó hangom láthatóan váratlanul éri, összerezzen az ijedtségtől. Pedig kivételesen nem volt célom megijeszteni. Mashiróval szoktam ilyesmit csinálni, de az más. Ő attól ideges lesz és kifejezetten szórakoztat, ahogy felhúzza magát, mint egy pulyka egy ilyen kis semmiségen.
A lány megfordult és amennyire a félhomályban ki tudom venni, engem méreget. Nem látom teljesen jól az arcvonásait, de így szemből sem tűnik ismerősnek. Nem hinném, hogy találkoztunk már, ami furcsa, mert olyan korombelinek saccolnám így ránézésre. Akkor pedig az egyetlen logikus magyarázat, hogy nem diák, hanem valami más minőségben lehet itt. Különben legalább látásból ismernem kéne. Ahogy közelebb jön és kicsit jobban látom, meggyőződhetek róla, hogy valóban nem ismerős, egyáltalán. Remélem, én se neki, mert az kicsit ciki lenne. De ez nem valószínű, elég jó a név és arcmemóriám. Ha diplomatának készülök, muszáj is. Ha jó benyomást akarok tenni, mindenképp. Az emberek ugyanis értékelik, ha emlékeznek rájuk. Mikor elég közel ér, a lány felém nyújtja a kezét és bemutatkozik.
- Takeda vagyok – rámosolygok és megrázom a felém nyújtott kezet. Határozottan, de azért nem úgy, hogy összeroppantsam.
- Nem láttalak még itt. Új diák vagy? – kérdezem érdeklődéssel hangomban. Tényleg kíváncsi lennék rá, mit is keres itt egy korombeli, számomra ismeretlen lány, aki egyértelműen nem az évfolyamomba jár.
Vissza az elejére Go down






Mira Tonks






Mira Tonks



♔ Ország : Izrael
♔ Törvények száma : 8
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeVas. Márc. 29, 2015 12:56 am

Meglep, hogy mennyire hagytam magam elkalandozni a gondolataimban. Megriadok, mint egy űzött vad, amikor valaki megszólít. Lassan fordulok meg, már kezdenek elgémberedni a tagjaim. Hiába a két réteg a lovas nadrág alatt, a thermo csizma, a vastag toll kabát, azért csak Kanadában vagyunk, február van, és még ha a parton kellemesebb is az idő, mint a szárazföld belsejében, azért maradjunk csak annyiban, hogy rohadt hideg van.
Erőltetem kicsit a szemem, de a fényviszonyok nem ideálisak, és esküdni mernék, hogy nem ismerem a srácot. Nem különös a dolog, a lovardán kívül ritkán vegyülök a diákokkal, de azért valahogy fura, hogy itt kint, a semmi közepén, a kis titkos helyemen futok össze a egyikükkel. Megindulok felé, nyújtom a kezem, amit elfogad, kézfogása határozott, önbizalmat sugárzó. Nincs különösebben nőies szorításom, de igyekszem nem megropogtatni az ízületeit. Sosem bírtam az olyan puha, langyos kézfogásokat, amilyeneket általában a lányok produkálnak. Én keményen dolgozom, a kezem is megkeményedett.
- Takeda… - megismétlem a nevét, csak hogy memorizáljam – Van valami jelentése? – az ázsiai neveknek általában van. És így kulturáltabban tudom kideríteni, hogy honnan is származik, mintha megkérdezném, hogy japán-e vagy kínai. Mert engem érdekel, nem tehetek róla.
Megmosolyogtat a kérdése, mert sem diák nem vagyok, sem kifejezetten új.
- Nem, nem vagyok diák. – mondom végül, mert végül is az egy éves munkaviszonnyal még rám lehet fogni, hogy újnak új vagyok. – Itt dolgozom az istállónál. – biccentek a fejemmel a lovarda felé. Nem vagyok egy beszédes típus, de a lassan deresedő, csikorgó fogaskerekeim szerint illene valamivel tovább vinnem a társalgást.
- És te? Tanulsz, vagy robotolsz? – próbálok úgy tenni, mint aki minden nap legalább tizenöt különböző emberrel beszélget, pedig vannak napok, amikor csak a lovaknak suttogok. Hát, gyakorlat teszi a mestert, nem igaz?
Vissza az elejére Go down






Takeda Tsunetatsu






Takeda Tsunetatsu


társ

♔ Ország : Japán
♔ Törvények száma : 11
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeSzer. Ápr. 01, 2015 4:22 pm

Mira & Takeda


[You must be registered and logged in to see this image.]

A lány először megijed, aztán viszont, amennyire ki tudom venni a félhomályban, mintha már érdeklődéssel méregetne. Rajta sem látom a felismerést, tehát több, mint valószínű, hogy nem volt még szerencsénk egymáshoz korábban. A kézszorítása határozott, egyáltalán nem nőies. Tenyere kissé érdes, mint aki munkában edzi azt. Kérdésére elmosolyodok.
- Nos, szó szerint rizsföldet jelent. De elég gyakori keresztnév férfiaknak Japánban – jegyzem meg szórakozottan, széles mosollyal arcomon. Sok külföldi kérdezi ezt meg tőlem, mert annyit azért tudnak, hogy minden ázsiai névnek jelentése van. Más kérdés, hogy minden más kultúrkör neveinek is. A különbség csak annyi, hogy náluk kötöttebb a névválasztás, mint nálunk, na meg az írásjelekkel a jelentést is lehet variálni. Bár vannak nálunk is úgynevezett tilos kombinációk, ami szerintem logikus is. Nem biztos, hogy örülne az ember, ha elvetemült szüleinek áldozatul esve valami sátánista tartalmat magában hordozó nevet kellene viselnie, vagy ami még rosszabb, néhány elborult elme esetleg Pikachu-nak nevezné el a kölykét. Kiskorban még talán vicces, de egy felnőtt férfi aligha lenne boldog hasonló névvel. Szerencsére az én szüleim fantáziája nem szabadult el ennyire, szem előtt tartották azért a jövőmet is.
- Egyébként, a keresztnevemmel együtt több értelme van. Tsunetatsu a családnevem, azzal együtt valami olyasmi fordítást lehetne adni neki, hogy örökké a mi rizsföldünk. Mivel az országomban a rizsnek, mint olyannak elég nagy a jelentősége, régen különösen így volt, ez azért már kifejez valamit arról, milyen értéket képviseltem én a szüleim szemében, mint egyetlen gyermekük, azt hiszem – teszem még hozzá magyarázatképpen, csak még mielőtt totál bénának tartaná a nevem. Amit egyébként szeretek. Klasszikus japán név, mégsem régimódi ezzel a keresztnévvel szerintem. Kérdésemre adott válasza megvilágítja azt is, miért is olyan érdes a tenyere. Szóval alkalmazott, nem diák. Valamint most már az is érthető, miért nem ismerem. Az istálló az a hely, ahová hacsak nem muszáj, be nem tenném a lábamat. Szép állatok a lovak, de inkább csak képen nézegetném őket. A lovaglás divatjamúlt dolog, ma már vannak autók és egyéb közlekedési eszközök, nem tartottam soha szükségesnek, hogy megtanuljam. Régen talán kellett a diplomáciához is, ma már szerencsére nem. Férfiasan bevallom, félek a lovaktól. Nagyok és kezelhetetlennek tűnnek számomra. Szóval ha lehet, ezt a sportot inkább meghagynám másoknak. Még szerencse, hogy nem vagyok uralkodójelölt, így ez a dolog kimaradhat az életemből egészen nyugodtan. A lány nem tűnik beszédesnek, mintha keresné a szavakat, mielőtt felteszi a következő, kissé talán vontatottnak tűnő kérdést. Én viszont nem zavartatom magam, készségesen válaszolok rá. Egyébként is szeretek beszélgetni. Legalább addig sem unatkozom, valamint nem vagyok egyedül a gondolataimmal.
- Tulajdonképpen kicsit mindkettő. Itt tanulok, de hála a jó égnek nem vár rám egy ország igazgatása, ha kikerülök innen. Csak afféle tanácsadó vagyok. Valamint egy hercegnő jövendő házastársa, mint azt a napokban megtudtam – elhúzom a számat egy kicsit az utolsó mondatnál. Na igen, valami, amin jobb szeretnék nem gondolkodni. Kellemesebb jövőképet is el tudtam volna képzelni magamnak, minthogy a kiállhatatlan Mashiro álljon mellettem hátralévő éveimben, mint az életem párja. Diplomataként képzelem el magam, szerető családdal, kedves, engedelmes, szerető feleséggel (amilyen Mashiro valószínűleg sosem lesz) és gyerekekkel... De nem szeretnék ennyire elkalandozni, mert elkomorulok tőle. Jobb inkább csak a mával foglalkozni és a problémákkal csak akkor törődni, mikor már közvetlenül előttünk vannak. Majdcsak lesz valahogyan… gondolom…
Vissza az elejére Go down






Mira Tonks






Mira Tonks



♔ Ország : Izrael
♔ Törvények száma : 8
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeVas. Ápr. 26, 2015 3:08 pm

Felfedezték a titkos kikapcsolódós helyemet. Na, azért nem fogok menten másikat keresni, és persze sejtem, hogy majd ha jobb idő lesz, csökken az esélye, hogy egyedül legyek itt, a mólónál. Nem vagyok egy szívbajos típus, csupán az lep meg, hogy egy késő februári délutánon, amikor metszően hideg szél marcangolja az embert, rajtam kívül van még egy olyan elmebeteg, aki kijön ide fagyoskodni. Mert valljuk be, nem egészen normális kijönni megfagyni, ha a meleg szobában is lehet ücsörögni.
Túlesünk a kézfogáson, a bemutatkozáson, és esetlen kérdésemre is választ kapok, a bújtatottról nem is beszélve. Szóval rizsföld. Hát, igen, kétségtelen, hogy japánul hangzatosabb, mint lefordítva, de nyilván az én nevemnek is van valami jelentése, csakhogy ennek nem túl sok jelentősége akad a mai világban. Viszont talán utánanézek, ha nem felejtem el, mire visszaérek a lakásba. Előnye és hátránya is van annak, hogy ma már gyakorlatilag bárhogy elnevezheted a gyerekedet, mert választhatsz valami extra különlegeset, de ugyanakkor csúnyán ki is babrálhatsz a kölyökkel, ha teszem azt Cserepes Virágnak nevezed, vagy Erdei Manónak. Láttam én már sok csodát, a versenyeken sok érdekes dologgal találkozik az ember. Nem is kell kérdeznem, már folytatja is, és én érdeklődve hallgatom a mesét. Összességében véve tényleg hangzatos neve van, akár japánul, akár angolra fordítva. Komoly, kissé konzervatív, de hát a japánok általában azok, és ezt nem pejoratív értelemben gondolom. A hagyományok tisztelete szép dolog, épp csak azt kell szem előtt tartani, hogy azért haladjunk közben a korral. Sok mindent megtudok róla, pedig csak a nevére kérdeztem rá; tudom, hogy japán, hogy egyke, hogy tiszteli és szereti a szüleit, hogy a szülei milyen nagy becsben tartják őt. És Ő mit tud rólam? A nevemet. Aztán csókolom. Most mesélnem kéne az életemről? Nem tudom, nem vagyok gyakorlott társalgó.
- Hát, én sosem néztem utána a nevem jelentésének, de most meghoztad hozzá a kedvem. – mondom végül mosolyogva, mert azért az ember tudjon már valamit a nevéről, nem? Ha esetleg megkérdené valaki, milyen ciki lenne, hogy csak bután pislognék, és hümmögnék, mert nem tudnék mit mondani.
Elmondom, hogy csak dolgozom itt, nem tanulok, bár, ha belegondolok, akár valamennyi közöm lehetne is a tananyaghoz, hiszen diplomata apám sokat tanított nekem a világról. Kényszert érzek, hogy beszéljek kicsit magamról, hiszen Ő oly sok mindent elárult nekem magáról, én meg csak hallgatok.
- Diplomatának készültem, legalábbis apám azt szerette volna, aztán… Aztán ez lett belőle. – megvonom kicsit a vállam, mert én nem bánom, talán csak egy kicsit, mert így Apa céljainak hátat fordítottam. – Nem mintha bánnám, ehhez van tehetségem, de ugye a kettőt együtt nem tudnám csinálni.
A lovak az életem, a társaim, a barátaim. A lovasokon kívül kétféle ember van: akik félnek a lovaktól, mert mégiscsak 700 kiló önálló akarat, és azok, akik szerint ez nem sport, hogy csak ülsz a nyeregben és nyaralsz. Mindkét vélekedésre tudnék mit mondani, amivel jobb belátásra bírhatnám őket, de nem lehet mindenki lovas. Szerencsére. Kész káosz lenne, ha mindenki értene hozzá.
- Csak úgy kijelentették, hogy márpedig megházasodsz? – elkerekednek a szemeim, mert láthatóan őt sem veti szét a boldogság ettől a hírtől, és hát azért ez az előre elrendezett dolog elég régimódi szerintem. Én biztos lázonganék, de hát engem szerencsére senki nem akar hozzáadni senkihez. Minő szerencse, lehet, fel is kötném magam az első fára…
Vissza az elejére Go down






Takeda Tsunetatsu






Takeda Tsunetatsu


társ

♔ Ország : Japán
♔ Törvények száma : 11
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeSzomb. Május 16, 2015 4:42 pm

Mira & Takeda


[You must be registered and logged in to see this image.]

A lány nem tűnik épp beszédes fajtának, de azért láthatóan figyelmesen hallgat és még próbálkozik is társalogni. Tehát összességében annyira nem feszélyezheti a helyzet, nem érzem úgy, hogy le akarna rázni. Ki tudja, talán valahol még örül is, hogy valaki beszélget vele. Még a legzárkózottabb embernek is szüksége lehet társaságra olykor. Én meg nem lennék jó diplomata-wannabe, ha nem tudnék bárkivel elbeszélgetni, legalább egy kicsit és felszínesen, ha szükséges. Egyáltalán nem is érzem nyűgnek. Magamról beszélni meg aztán különösen szeretek. Ami érdekli, arról mindenki szívesen értekezik, és mi érdekelne jobban saját magamnál? Na persze azért nem vagyok ennyire elszállva magamtól valójában, de azért tisztában vagyok az értékeimmel. Nincs ezzel baj szerintem.
- Más kultúrkörökben ennek talán nincs akkora jelentősége, azt hiszem. Bár nem tudom, honnan származol? – kérdezek vissza, mosollyal arcomon, fejemet kissé oldalra billentve az érdeklődés jeleként. A legtöbb emberben ez pozitív benyomást kelt. Meg egyébként, tényleg kíváncsi vagyok rá. Miért is ne? Csinos lány, aki eddig kedvesnek tűnik, még ha kissé visszahúzódó is. Szívesen beszélgetek szimpatikus emberekkel, ő pedig eddig abszolút az. Gyanítom a lovakról igen lelkesen tudna mesélni, ha érdeklődnék, de ez tényleg az a téma, amibe én, hogy stílusos legyek, nem különösebben tudnám belelovalni magam. Meghagynám ezt inkább másnak. Amit kis hallgatás után hozzátesz, az már jobban felkelti az érdeklődésem. Talán mégiscsak akad bennünk valami közös, ami jó beszélgetési alap lehet.
- Szóval nem vonz a diplomata-lét? Én mindig is az szerettem volna az lenni, kiskoromtól kezdve. Sok különböző országot megjártam apám munkájának hála és mindig is lenyűgözött, amit ő csinált. – Amit mondok, tényleg igaz. A gyerekkorom fantasztikus volt. Számos országot megjártunk, több nyelvet és kultúrát megismertem. Alighanem ez is közrejátszik abban, hogy szinte bárkivel meg tudom találni a hangot és lényegesen „nyugatiasabb”, közvetlenebb a viselkedésem, mint egy „átlag japáné”. Tökéletes diplomata-alapanyag lennék, ez meggyőződésem, hiszen ebbe nőttem bele. Csak remélni tudom, hogy a Mashiroval kötendő házasságom nem ássa alá a jövőmmel kapcsolatos kilátásaimat. Ha már itt tartunk, megjegyzésem az előre elrendezett császári házasságomról láthatóan megütközést kelt beszélgetőpartnerem, ami valahol még szórakoztat is. Hiába, nyugati országokban már úri körökben sem annyira divat az ilyesmi, nem úgy, mint nálunk.
- Nos igen, valahogy úgy. Néhány napja hívott fel az apám, hogy közölje velem ezt a remek hírt. Nem az volt életem legjobb telefonos beszélgetése, maradjunk annyiban – jegyzem meg szórakozottan. Igyekszem kevésbé komolyan venni a helyzetet, nem szeretnék túlzottan elkomorulni miatta. Nem sok értelme lenne. Kár bánkódni valami olyan miatt, ami megváltoztathatatlan. Legalábbis egyelőre. Talán, ha Mashiro kiveri a hisztit miatta és ez eléggé megérinti az apja szívét… Bár nem hiszem, hogy ezen ez segítene, le van ez már zsírozva. De hát, a remény hal meg utoljára.
Vissza az elejére Go down






Mira Tonks






Mira Tonks



♔ Ország : Izrael
♔ Törvények száma : 8
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimeHétf. Május 18, 2015 11:10 pm

Nem vagyok valami jó a barátkozásban, de még ha látszik is rajtam, hogy mekkora kínban vagyok, hogy ne tűnjek oltári bunkónak, a srác elég kitartó, és láthatóan nem zavartatja magát. Megszoktam, hogy egyedül vagyok, mert itt kint, a metsző szélben úgy is szokott lenni. A lovak nem szoktak megsértődni, ha nem beszélgetek velük, szavakkal legalábbis, bár ha velük vagyok, ritkán akad el a szavam. Kétségtelen, hogy jól esik az emberi társaság, hiába vagyok ultra béna benne.
- Hiszem, hogy minden névnek van jelentése, maximum megfeledkeznek róla. – mosolygok rá, mert ha jelentősége nincs is nagy, a nyugati kultúrákban, azért érdekes lehet.
- A papírjaim szerint izraeli vagyok. Ott születtem, ott is nevelkedtem egy ideig, de apám amerikai volt. A követségen dolgozott, diplomataként. – indokolatlanul tagolom a mondanivalómat, de nem vagyok hozzászokva, hogy edzésen kívül hosszabb mondatokban beszéljek. Nem igen volt rá szükségem az utóbbi időben, és a szüleim halála óta különösen szótlanná váltam. Gesztusaiból ítélve barátságos és nyitott, nem olyannak tűnik, aki csak kérdez, de nem érdekli a válasz. Tulajdonképpen nem is értem, hogy miért nem barátkozom, hiszen már egy éve itt dolgozom, itt is élek, szóval már nem kéne attól tartanom, hogy egyszer csak eltűnnek, elvégre már nem Apa útját követem. Akár el is kezdhetnék ismerkedni, csak én vagyok saját magam akadálya.
- Azt nem mondanám. – nevetek fel halkan, mert jó is lenne, ha megengedhetném magamnak, hogy drága iskolákba járjak, diplomatának tanuljak, és a világot járjam. De a szerelem, ami a lovakhoz köt, sokkal nagyobb, semmint hogy fel tudjam áldozni. A diplomataságom apám álma volt, a lovak pedig az enyémek. És akármennyire is szeretnék megfelelni Apa elvárásainak, a saját utamat kell járnom, és az erre vezetett.
- Én is élvezetem, hogy sok helyre eljutottam, de egy idő után már nem mertem barátkozni, és magányos lettem. Ekkor jöttek a lovak, és teljesen elcsavarták a fejem. Valamicskét értek a külkereskedelemhez, politikához, pénzügyekhez, apám mindent megtett, hogy a nyomdokaiba lépjek. Aztán… - meghalt. Csak gondolatban fejezem be a mondatot. A valóságban összeszorul az állkapcsom, és kissé megcsikordul a fogam. Mosolyt kényszerítek magamra, de nem megy valami fényesen.
- Hát… Gratulálok? – kérdőre sikerül a hangsúly, mert ilyenkor azt illik, nem? Szívem szerint azt mondtam volna, „sajnálom”, de az olyan bunkóság lenne.
- Szóval… - ajkamba harapok, mert valahogy továbbvinném a beszélgetés fonalát, de nem tudom, hogyan kell – Mi a baj a lánnyal? – így kimondva ez sem túl szerencsés megfogalmazás, de jobban hangzik, mint az első gondolatom, mely szerint „nem tetszik a lány?” Vagy nem, de már kimondtam, nincs mit tenni.
Vissza az elejére Go down






Takeda Tsunetatsu






Takeda Tsunetatsu


társ

♔ Ország : Japán
♔ Törvények száma : 11
♔ Age : 30



 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitimePént. Jún. 12, 2015 5:05 pm

Mira & Takeda


[You must be registered and logged in to see this image.]

Látom a lányon, hogy nincs igazán hozzászokva a társalgáshoz, de értékelem az igyekezetet. Beszéde kissé túlzottan tagolt, szaggatott, ebből érzékelhető, hogy zavarban van. Azonban nem leszek gonosz, nem használom ki, nem fokozom ezt, hisz látom rajta, így is épp eléggé küzd. Érdeklődő tekintettel hallgatom csak, amit mond. Bár Mashiro soha nem hinné el, de tudok én rendes is lenni, ha akarok. De tényleg.
- Nahát! Az apád diplomata volt? Az enyém is az, képzeld – jegyzem meg, tényleg őszinte örömmel, hogy találtam végre valami közös pontot kettőnkben, ami akár beszélgetési alap is lehet. Ezt csak megerősíti az, amivel folytatja mondandóját. Ért, ha csak alapszinten azokhoz a dolgokhoz, amikhez én is. Tehát értelmes lány. Nagy kár érte akkor, hogy itt az istállóban vesztegeti el a tehetségét. Persze, ha tényleg ez az, ami érdekli és ezt szereti csinálni, akkor viszont szerencsés vele. Nem úgy, mint én ezzel a házassággal… na de nem kell a melankólia, azért ez sem a világ vége! Legalábbis remélem… Ahogy azonban Mira folytatja a beszédet és elcsuklik a hangja, megérzem, hogy tudatlanul is érzékeny pontra tapintottam. Nem tudhatom, hogy mi történt, de az egyértelmű, hogy az apja már nem része, nem lehet része az életének. Hogy elhagyta, meghalt, lecsukták vagy más, azt nem bírom egyértelműen megállapítani, de biztos, hogy valami hasonló tragikus és visszavonhatatlan dolog lehet. Jobb is, hogy felszínre került a házasságom, mint téma, legalább gyorsan eltérhetünk, mielőtt teljesen lehangolná és magába zárkózna. Jobb az ilyet nem erőltetni. Önkéntelenül is felnevetek bizonytalan gratulációján majd az azt követő kérdésén. Felrémlik előttem Mashiro alakja, a viselkedése, a hanghordozása, minden.
- Hogy mi a baj Fushimi Mashiroval, a koronaherceg lányával? Azonkívül, hogy egy kiállhatatlan, elviselhetetlen, akaratos kis hárpia, akibe egy csepp nőiesség és alázat sem szorult, valójában semmi – hangomba némi keserű, megvető él vegyül, legalábbis úgy hiszem, annak hallatszik. Bár nekem fel sem tűnik igazán, milyen elánnal ecsetelem Mashiro idegesítő jellemvonásait. Talán többel is, mint amit az ellenszenv indokolna. Végtére is a napjaimat aköré építem állandóan, hogy az ő idegeire menjek és lassan kezdem jobban ismerni, többet foglalkozni vele, mint bárki mással. De szimplán csak azért van, mert vicces feldühíteni. Nincs e mögött semmi több. Tényleg.
Vissza az elejére Go down






Ajánlott tartalom












 


Takeda & Mira ~ The first time Empty
TémanyitásTárgy: Re: Takeda & Mira ~ The first time   Takeda & Mira ~ The first time Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 

Takeda & Mira ~ The first time

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| MAPLEBURGH ACADEMY | :: Fitzwilliam sziget :: Part-